Mi végre?

"... úgy gondoltam, hogy úgy kellene élni, valami nyomot hagyjon az ember. Nem feltétlen úgy, mint a hollywoody nagyságok, hogy kezünk lábunk nyomát valahol egy-egy fényes utca kövén ... hanem az életben magában, akár egy porontyban, akár egy újságban, akár egy versben, egy képben, bármiben, bármi olyanban ami nyom, ami megmarad. Ami marad." /czifi/

Keresés ebben a blogban

2011. augusztus 3., szerda

A zászló adományozó


Bodókő várának zászlaja akár más formára is sikeredhetett volna. Birtokosa, birtoklója, bitorlója sok volt. Gazdája kevesebb. Gazdája volt - talán a leghosszabb ideig - a Druget család. Az Anjou korban. Az ő címerükből származtatott a sárga sávos rész a madarakkal és a liliommal. Talán ők építették a legszámottevőbb részét a várnak. Birtokosa volt a török időkben a Bebek familia több alkalommal is. Az ő címerükről származik a korona és a pálmás kereszt. Ők többek között azzal tették híressé a várat, hogy még hamis pénzt is vertek. Én ilyennek képzeltem el a lobogót. Ha valaki úgy gondolja, hogy lehetett volna más formájú is, készíttessen egy másikat, az is díszítse ünnepi alkalmakon a vár falát.

Köszönet mindenkinek, aki a megalkotásban segített, különösen Tóth Krisztinának, aki nemcsak magát a nagy zászlót, de a kicsiket is és a mezeket is készítette. Vágási Lászlónak, aki segített a szitázás bonyolításában. Bodókő vára mai védőinek, akik vállalták, hogy egy kis ünnepség keretében mindezt a nagyközönségnek is megmutathassuk. Most már az Ő tisztük, hogy védelmezzék a várral együtt a zászlót is. A zászlót, mely reményeink szerint azt hirdeti majd, hogy a hagyományok megismerésében, ápolásában gyökerező lokálpatriotizmus mentén továbbra is áll, megújul, szépül ez az ősi vár, és tudatja minden erre járóval, hogy aki várát sziklára építi, biztos talajra, a jövőnek épít. Tudassa, mint a nagy tornyon lobogó nemzeti zászló, hogy hiába szél, vihar ereje, volt és van bennünk annyi erő, hogy rendre megmutassuk itthon vagyunk e hazában.

Lobogjon hát Bodókő zászlaja büszkén a szélben. Hirdesse a múlt dicsőségét, a biztos, szép jövő reményét.
A zászlót adományozta Czifrák András,

Bodókő várában az Úr 2005. évében augusztus 6. napján.

A zászlót készítette Tóth Krisztina


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése