Mi végre?

"... úgy gondoltam, hogy úgy kellene élni, valami nyomot hagyjon az ember. Nem feltétlen úgy, mint a hollywoody nagyságok, hogy kezünk lábunk nyomát valahol egy-egy fényes utca kövén ... hanem az életben magában, akár egy porontyban, akár egy újságban, akár egy versben, egy képben, bármiben, bármi olyanban ami nyom, ami megmarad. Ami marad." /czifi/

Keresés ebben a blogban

2011. augusztus 10., szerda

...a Kantrijó nevében ...

BANDI !
Magunkra hagytál! Nem erre készültünk!
Nagy terveid voltak még az életben Önmagaddal a Kantrijóval és a Pátriával! Nehéz lenne felsorolni, így csak néhányat.
- Jövőre 40 éves a Pátria. Szerettél volna egy méltó jubileumi bulit.
- Rendbe tenni a kis " villa negrát " Hejcén.
- Megcsinálni a következő CD- t a Kantrijóval.
- Tovább népszerüsíteni a country zenét kis hazánkban és a határon túl is.
- Fejlődni, csiszolódni a Kantrijón belül.
- Szerettél volna egy állandó country táncházat itt Debrecenben.
- Irodalmi tevékenységed teljesebbé tétele is teveid között volt.
Arra készültünk, hogy felépülsz és mindent úgy folytatunk, ahogy elterveztük.
Arra készültünk, hogy már a kórházban meglátogatunk.
Arra készültünk, hogy a hosszúnak tünő felépülésed alatt is érezd, hogy számithatsz ránk, szoritunk érted és mihamarabb köztünk leszel.
Szorongva vártuk a kórházi híreket. Baktert napi szinten " vallattuk ".Bíztunk az orvosokban, a nyomasztó hírek ellenére bíztunk a csodában.Bíztunk abban, hogy legyőzöd ezt a hírtelen és alattomosan rád tört betegséget.
Sokkoló, letaglózó és felfoghatatlan volt a halálhíred! Döbbenten, és könnyek között, torokszorítóan nehéz beszélgetéseken kerestük a választ a miértre!
Szerettünk volna a temetésen hacsak néhány szóval is, méltóan elbúcsúzni Tőled! De nem tudtunk! Erre már nem volt erőnk és hangunk!
Szöllősi Tibi szegény megpróbálta, de neki sem sikerült.
Mit is szerettünk volna mondani? Talán azt, hogy
- nagyon fog hiányozni a " tanárbácsis " határozottságod, amiért esetenként berzenkedtünk.
- hiányozni fognak verseid, szövegeid amivel a Kantrijó meg tudott szólalni.
- hiányozni fog a " bajuszos, cinkos mosolyod ", amikor egy-egy jól sikerült buli végén körbenéztél rajtunk.
- hiányozni fog a " karmester ", az énekes, a karakteres jóbarát.
Mit is igérhetnénk Neked?
Talán azt, hogy semmi olyat nem teszünk a Kantrijóban, amit ne támogatnál! Mindent megteszünk azért, ha a bulik végén lopva felnézünk hozzád és megkérdezzük Tőled." Ugye Bandi ezt jól csináltuk, és Te is így akartad volna "? Emléked örökké szivünkben él!
Nyugodj békében!

A fenti sorokat a Kantrijó nevében lejegyezte
Rehó Sanyi dob.
Debrecen. 2011.08.09.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése