Czifrák András Baráti Kör
"Sírni nem, azt nem lehet, könnyű könnyekkel temetni emlékeket." /czifi/
Mi végre?
"... úgy gondoltam, hogy úgy kellene élni, valami nyomot hagyjon az ember. Nem feltétlen úgy, mint a hollywoody nagyságok, hogy kezünk lábunk nyomát valahol egy-egy fényes utca kövén ... hanem az életben magában, akár egy porontyban, akár egy újságban, akár egy versben, egy képben, bármiben, bármi olyanban ami nyom, ami megmarad. Ami marad." /czifi/
2012. április 10., kedd
2012. február 13., hétfő
Bandi 59. születésnapjára készítették lengyel jóbarátai
2012. január 16., hétfő
Tisztelt Barátok!
Az Aba-Új-Ság Egyesület folytatja az újságkiadást. A következő szám várható megjelenése 2012 január vége. Szeretnénk méltóképp megemlékezni Andrásról és folytatni azt, amit elkezdett. Aki gondolatait írásban megosztaná az olvasókkal, kérem küldje át nekem a cikket ide 2012. január 18-ig: abaujsag.egyesulet@gmail.com Köszönettel! Pintér Tamás
2011. december 25., vasárnap
Akiknek őrizgetjük szellemét ...
2011. augusztus 10., szerda
...a Kantrijó nevében ...
BANDI !
Magunkra hagytál! Nem erre készültünk!
Nagy terveid voltak még az életben Önmagaddal a Kantrijóval és a Pátriával! Nehéz lenne felsorolni, így csak néhányat.
- Jövőre 40 éves a Pátria. Szerettél volna egy méltó jubileumi bulit.
- Rendbe tenni a kis " villa negrát " Hejcén.
- Megcsinálni a következő CD- t a Kantrijóval.
- Tovább népszerüsíteni a country zenét kis hazánkban és a határon túl is.
- Fejlődni, csiszolódni a Kantrijón belül.
- Szerettél volna egy állandó country táncházat itt Debrecenben.
- Irodalmi tevékenységed teljesebbé tétele is teveid között volt.
Arra készültünk, hogy felépülsz és mindent úgy folytatunk, ahogy elterveztük.
Arra készültünk, hogy már a kórházban meglátogatunk.
Arra készültünk, hogy a hosszúnak tünő felépülésed alatt is érezd, hogy számithatsz ránk, szoritunk érted és mihamarabb köztünk leszel.
Szorongva vártuk a kórházi híreket. Baktert napi szinten " vallattuk ".Bíztunk az orvosokban, a nyomasztó hírek ellenére bíztunk a csodában.Bíztunk abban, hogy legyőzöd ezt a hírtelen és alattomosan rád tört betegséget.
Sokkoló, letaglózó és felfoghatatlan volt a halálhíred! Döbbenten, és könnyek között, torokszorítóan nehéz beszélgetéseken kerestük a választ a miértre!
Szerettünk volna a temetésen hacsak néhány szóval is, méltóan elbúcsúzni Tőled! De nem tudtunk! Erre már nem volt erőnk és hangunk!
Szöllősi Tibi szegény megpróbálta, de neki sem sikerült.
Mit is szerettünk volna mondani? Talán azt, hogy
- nagyon fog hiányozni a " tanárbácsis " határozottságod, amiért esetenként berzenkedtünk.
- hiányozni fognak verseid, szövegeid amivel a Kantrijó meg tudott szólalni.
- hiányozni fog a " bajuszos, cinkos mosolyod ", amikor egy-egy jól sikerült buli végén körbenéztél rajtunk.
- hiányozni fog a " karmester ", az énekes, a karakteres jóbarát.
Mit is igérhetnénk Neked?
Talán azt, hogy semmi olyat nem teszünk a Kantrijóban, amit ne támogatnál! Mindent megteszünk azért, ha a bulik végén lopva felnézünk hozzád és megkérdezzük Tőled." Ugye Bandi ezt jól csináltuk, és Te is így akartad volna "? Emléked örökké szivünkben él!
Nyugodj békében!
A fenti sorokat a Kantrijó nevében lejegyezte
Rehó Sanyi dob.
Debrecen. 2011.08.09.
Magunkra hagytál! Nem erre készültünk!
Nagy terveid voltak még az életben Önmagaddal a Kantrijóval és a Pátriával! Nehéz lenne felsorolni, így csak néhányat.
- Jövőre 40 éves a Pátria. Szerettél volna egy méltó jubileumi bulit.
- Rendbe tenni a kis " villa negrát " Hejcén.
- Megcsinálni a következő CD- t a Kantrijóval.
- Tovább népszerüsíteni a country zenét kis hazánkban és a határon túl is.
- Fejlődni, csiszolódni a Kantrijón belül.
- Szerettél volna egy állandó country táncházat itt Debrecenben.
- Irodalmi tevékenységed teljesebbé tétele is teveid között volt.
Arra készültünk, hogy felépülsz és mindent úgy folytatunk, ahogy elterveztük.
Arra készültünk, hogy már a kórházban meglátogatunk.
Arra készültünk, hogy a hosszúnak tünő felépülésed alatt is érezd, hogy számithatsz ránk, szoritunk érted és mihamarabb köztünk leszel.
Szorongva vártuk a kórházi híreket. Baktert napi szinten " vallattuk ".Bíztunk az orvosokban, a nyomasztó hírek ellenére bíztunk a csodában.Bíztunk abban, hogy legyőzöd ezt a hírtelen és alattomosan rád tört betegséget.
Sokkoló, letaglózó és felfoghatatlan volt a halálhíred! Döbbenten, és könnyek között, torokszorítóan nehéz beszélgetéseken kerestük a választ a miértre!
Szerettünk volna a temetésen hacsak néhány szóval is, méltóan elbúcsúzni Tőled! De nem tudtunk! Erre már nem volt erőnk és hangunk!
Szöllősi Tibi szegény megpróbálta, de neki sem sikerült.
Mit is szerettünk volna mondani? Talán azt, hogy
- nagyon fog hiányozni a " tanárbácsis " határozottságod, amiért esetenként berzenkedtünk.
- hiányozni fognak verseid, szövegeid amivel a Kantrijó meg tudott szólalni.
- hiányozni fog a " bajuszos, cinkos mosolyod ", amikor egy-egy jól sikerült buli végén körbenéztél rajtunk.
- hiányozni fog a " karmester ", az énekes, a karakteres jóbarát.
Mit is igérhetnénk Neked?
Talán azt, hogy semmi olyat nem teszünk a Kantrijóban, amit ne támogatnál! Mindent megteszünk azért, ha a bulik végén lopva felnézünk hozzád és megkérdezzük Tőled." Ugye Bandi ezt jól csináltuk, és Te is így akartad volna "? Emléked örökké szivünkben él!
Nyugodj békében!
A fenti sorokat a Kantrijó nevében lejegyezte
Rehó Sanyi dob.
Debrecen. 2011.08.09.
2011. augusztus 8., hétfő
Volt 1*1 Pátria együttes: Szárnynélküli madár
2011. augusztus 4., csütörtök
Én eljönnék
Én eljönnék érted
tisztán, megmosodva,
fürödnék száz
gyöngyöző vízesésben,
csak zöld fűre lépek,
az erdőket járom
és az utakat kutatom.
Milyen hosszú, zöld
kígyó evett meg?
Belein hányódom,
szívódom, verekszem,
hová ürülök?
Kinek hány a hány?
Nekem egy,
Kinek hány, ahány
Nekem egy.
Én elmennék érte,
tisztán megmosodva,
fürödnék száz
gyöngyöző vízesésben,
de
hol a Tisztaság víze,
poros utakon,
véres porban,
porvéresen, utakon botolva
kutatom.
És zöld, sárga, lila,
jajveres kígyók várnak
a dzsungelekben,
rámtátják szájukat.
Rajta!
Verekedni , ököllel odaütni;
Szép szóval sebeket kötözni;
Szép szóval sebeket vágni;
nekidurálni az eget.
Kinek a szíve kővé aszalódik;
Kinek a szíve ponttá zsugorodik;
annak a lelke vassá soványodik;
annak a lelke is málik.
Én eljöttem érted
tisztán megmosdva?
fürödtem száz
gyöngyöző vízesésben?
Jöjj!
fürödjünk száz
gyöngyöző vízesésben;
Jöjj!
megkérjük az esőt ,
hogy a földbe vájja,
hogy a kőbe marja
lábnyomunk, hogy
ha az élet porát prüszkölve
fáradt testünkre
Tisztaság vizet kívánunk
a száz forrást megtaláljuk, mert
megtaláljuk.
tisztán, megmosodva,
fürödnék száz
gyöngyöző vízesésben,
csak zöld fűre lépek,
az erdőket járom
és az utakat kutatom.
Milyen hosszú, zöld
kígyó evett meg?
Belein hányódom,
szívódom, verekszem,
hová ürülök?
Kinek hány a hány?
Nekem egy,
Kinek hány, ahány
Nekem egy.
Én elmennék érte,
tisztán megmosodva,
fürödnék száz
gyöngyöző vízesésben,
de
hol a Tisztaság víze,
poros utakon,
véres porban,
porvéresen, utakon botolva
kutatom.
És zöld, sárga, lila,
jajveres kígyók várnak
a dzsungelekben,
rámtátják szájukat.
Rajta!
Verekedni , ököllel odaütni;
Szép szóval sebeket kötözni;
Szép szóval sebeket vágni;
nekidurálni az eget.
Kinek a szíve kővé aszalódik;
Kinek a szíve ponttá zsugorodik;
annak a lelke vassá soványodik;
annak a lelke is málik.
Én eljöttem érted
tisztán megmosdva?
fürödtem száz
gyöngyöző vízesésben?
Jöjj!
fürödjünk száz
gyöngyöző vízesésben;
Jöjj!
megkérjük az esőt ,
hogy a földbe vájja,
hogy a kőbe marja
lábnyomunk, hogy
ha az élet porát prüszkölve
fáradt testünkre
Tisztaság vizet kívánunk
a száz forrást megtaláljuk, mert
megtaláljuk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

